A magnézium az emberi szervezet egyik legfontosabb eleme, és számos biokémiai folyamatban vesz részt, amelyek elengedhetetlenek a szív- és érrendszer, az emésztőrendszer, az endokrin és az oszteoartikuláris rendszerek megfelelő működéséhez. Ezenkívül létfontosságú moduláló szerepet játszik az agy biokémiájában, befolyásolva számos, a depresszió kialakulásához kapcsolódó neurotranszmissziós útvonalat. Személyiségváltozások, köztük apátia, depresszió, izgatottság, zavartság, szorongás és delírium figyelhetők meg, ha ennek az elemnek a hiánya van. A magnéziumhiányos étrendben részesülő rágcsálók depressziós viselkedést mutattak, amit az antidepresszánsok megfordítottak. A rossz táplálkozás, a gyomor-bélrendszeri és vesebetegségek, az inzulinrezisztencia és/vagy a 2-es típusú cukorbetegség, az alkoholizmus, a stressz és bizonyos gyógyszerek magnéziumhiányhoz vezethetnek. Mivel a magnéziumionok extracelluláris koncentrációja nem feltétlenül tükrözi azok intracelluláris szintjét, a jelenlegi magnézium-státusz értékelési módszerek egyike sem tekinthető kielégítőnek. A magnéziumvegyületek hangulatjavító képességét számos preklinikai és klinikai vizsgálat eredménye igazolta. Úgy tűnik, hogy a magnézium-kiegészítés jól tolerálható, és fokozza a hagyományos antidepresszáns kezelések hatékonyságát, és mint ilyen, értékes kiegészítője lehet a depresszió standard kezeléseinek, bár figyelembe kell venni a szervetlen és szerves vegyületek biológiai hozzáférhetősége közötti különbségeket.
Forrás: https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/27910808/
