Az ADHD a közbeszédben legtöbbször figyelemzavar és hiperaktivitásként kerül említésre. Azonban ennek a rendellenességnek sokkal mélyebb és összetettebb oldalai vannak, amelyekről sokan talán nem is hallottak. Ebben a cikkben bemerülünk az ADHD világába, és a legújabb tudományos eredményekre támaszkodva igyekszünk mélyebb megértést nyújtani erről a zavarról.
1. Az ADHD alapjai
Az ADHD, vagyis a figyelemhiányos hiperaktivitás zavar, neurofejlődési rendellenességként azonosított állapot. A fő tünetek között szerepel a figyelemzavar, hiperaktivitás és impulzivitás. A diagnózis megállapításakor a tüneteknek gyermekkortól kezdve, legalább hat hónapon át kell fennállniuk, és az élet két vagy több területén – iskolai, munkahelyi, családi környezetben – problémát kell okozniuk (1).
2. A rendellenesség agyi háttere
Az agy működésében és szerkezetében is kimutattak eltéréseket az ADHD-val élők esetében. Kiemelkedően a frontális lebenyek, különösen az előagyi kéreg területén tapasztalhatók eltérések, melyek az impulzus-kontrollért, döntéshozatalért és figyelemért felelősek (2). További kutatások azonban az agy más területein is kimutattak eltéréseket, beleértve a bazális ganglionokat és a cerebellumot.
3. Genetikai összefüggések
A genetika az ADHD egyik legnagyobb kockázati tényezője. A kutatások szerint az állapotnak erős genetikai alapja van (3). Több mint 20 génváltozatot azonosítottak, amelyek kockázati tényezőként szerepelnek az ADHD kialakulásában, többségük a dopamin rendszerrel és az idegi őssejtek fejlődésével kapcsolatos.
4. A tünetek széles spektruma
A hiperaktivitás és figyelemzavar mellett az ADHD-val élők gyakran küzdenek gyenge munkamemóriával, problémás időmenedzsmenttel, halogatással, érzelmi labilitással és szociális kihívásokkal (4). A tünetek intenzitása és megjelenése egyénenként változik, így az ADHD képe igen sokszínű lehet.
5. A kezelési lehetőségek és a táplálkozás szerepe
Az ADHD kezelése többoszlopos, és bár a gyógyszeres kezelés és viselkedésterápia az egyik leggyakrabban alkalmazott kombináció, az életmódbeli változások, különösen a táplálkozás, döntő jelentőséggel bírhatnak az állapot kezelésében.
A táplálkozásnak központi szerepe van az agy működésében, és egyes élelmiszerek vagy tápanyagok befolyásolhatják az ADHD tüneteit:
Omega-3 zsírsavak: A kutatások szerint az omega-3 zsírsavak hozzájárulnak az agy egészségéhez és működéséhez. Az ADHD-val élők esetében gyakran alacsonyabb az omega-3 zsírsavak szintje, ezért ajánlott a halolaj vagy lenmagolaj rendszeres bevitele (5).
Magnézium: A magnézium hiánya összefüggésbe hozható az idegességgel és koncentrációs zavarokkal. Ezért ajánlott a magnéziumban gazdag élelmiszerek, mint a zöld leveles zöldségek, diófélék vagy hüvelyesek fogyasztása (6).
Cink: A cink fontos az agy neurotranszmittereinek a működéséhez, és egyes tanulmányok azt mutatják, hogy az ADHD-val élők esetében a cink kiegészítés hasznos lehet (7).
Vas: Alacsony vas-szint is összefüggésbe hozható a figyelemzavarral. Vasban gazdag élelmiszerek, mint a vörös hús, tojás és spenót, segíthetnek a vasbevitel növelésében.
Élelmiszerallergiák és intoleranciák: Egyes kutatások szerint az ADHD tüneteit súlyosbíthatják élelmiszerallergiák vagy intoleranciák. Érdemes figyelmet fordítani a tejtermékek, glutén vagy mesterséges színezékek és tartósítószerek hatásaira (8).
A táplálkozási tanácsok mellett az étrend-kiegészítők is nagy segítséget nyújthatnak. A vSherpa for Focus étrend-kiegészítő például kifejezetten a koncentrációs képességek támogatására lett kifejlesztve. Ráadásul októberben még minden vSherpa for focus mellé ajándék vSherpa Magnézium-biszglicinát + B6-vitamin + D3-vitamin + cink étrend-kiegészítőt adunk, ami különösen fontos az idegrendszer normál működéséhez.
🥳🥳🥳
Az októberi ADHD hónap a figyelemhiányos hiperaktivitás zavarra (ADHD) és annak hatásaira való rávilágítás ideje. Ennek a hónapnak a célja, hogy felhívja a társadalom figyelmét az ADHD-val élő emberek napi kihívásaira, és hogy ösztönözze az embereket az állapottal kapcsolatos információk keresésére és az empátia gyakorlására. A hónap során számos rendezvény, műhelyfoglalkozás és oktatási program kerül megrendezésre világszerte, hogy segítse az embereket abban, hogy jobban megértsék a rendellenességet és az ahhoz kapcsolódó kérdéseket.
Az ADHD hónap kezdeményezését az 1990-es években vezették be, amikor is egyre több kutatás és tudományos cikk kezdte hangsúlyozni az ADHD prevalenciáját és annak társadalmi hatásait. Az októberi hónap azért került kiválasztásra, mert sok iskolai év ilyenkor kezdődik, így ideális időpont a tanárok, szülők és diákok számára, hogy jobban megismerjék ezt az állapotot és annak iskolai hatásait.
Források:
(1) American Psychiatric Association. (2013). Diagnostic and statistical manual of mental disorders (DSM-5®). American Psychiatric Pub.
(2) Shaw, P., Eckstrand, K., Sharp, W., Blumenthal, J., Lerch, J. P., Greenstein, D., ... & Rapoport, J. L. (2007). Attention-deficit/hyperactivity disorder is characterized by a delay in cortical maturation. Proceedings of the National Academy of Sciences, 104(49), 19649-19654.
(3) Faraone, S. V., Perlis, R. H., Doyle, A. E., Smoller, J. W., Goralnick, J. J., Holmgren, M. A., & Sklar, P. (2005). Molecular genetics of attention-deficit/hyperactivity disorder. Biological psychiatry, 57(11), 1313-1323.
(4) Barkley, R. A. (2014). Attention-deficit hyperactivity disorder: A handbook for diagnosis and treatment (4th ed.). New York, NY: Guilford Press.
(5) Bloch, M. H., & Qawasmi, A. (2011). Omega‐3 fatty acid supplementation for the treatment of children with attention‐deficit/hyperactivity disorder symptomatology: systematic review and meta‐analysis. Journal of the American Academy of Child & Adolescent Psychiatry, 50(10), 991-1000.
(6) Mousain-Bosc, M., Roche, M., Polge, A., Pradal-Prat, D., Rapin, J., & Bali, J. P. (2006). Improvement of neurobehavioral disorders in children supplemented with magnesium-vitamin B6. I. Attention deficit hyperactivity disorders. Magnesium research, 19(1), 46-52.
(7) Bilici, M., Yıldırım, F., Kandil, S., Bekaroğlu, M., Yıldırmış, S., & Değer, O. (2004). Double‐blind, placebo‐controlled study of zinc sulfate in the treatment of attention deficit hyperactivity disorder. Progress in Neuro-Psychopharmacology and Biological Psychiatry, 28(1), 181-190.
(8) Pelsser, L. M., Frankena, K., Toorman, J., Savelkoul, H. F., Dubois, A. E., Pereira, R. R., ... & Rommelse, N. N. (2011). Effects of a restricted elimination diet on the behaviour of children with attention-deficit hyperactivity disorder (INCA study): A randomised controlled trial. The Lancet, 377(9764), 494-503.
