Az alacsony magnéziumszintet számos olyan állapothoz hozzák összefüggésbe, amelyeket krónikus gyulladásos stressz-komponensként jellemeztek. Egyes állatkísérletek azt mutatják, hogy a mérsékelt magnéziumhiány, amelyhez hasonló láthatóan általában előfordul az emberekben, fokozhatja a más tényezők által kiváltott gyulladásos vagy oxidatív stresszt, beleértve a megzavart alvást/alvásmegvonást. Így egy kísérletet végeztek 100 felnőtt (22 férfi és 78 nő), 59 ± 8 éves (51 és 85 év közötti) felnőttekkel, akiknél a Pittsburg Sleep Quality Index (PSQI) pontszáma ötnél magasabb volt, és az alvásminőségük rossz volt. A résztvevőket véletlenszerűen két csoportba osztották, nemük, életkoruk és általános PSQI-pontszámuk alapján. A testtömeg-index (BMI), az étrend, a vér és a vizelet biokémiai változóinak, valamint az alvásminőségnek a kiindulási értékelését (első héten) követően az egyik csoport napi 320 mg magnézium-kiegészítőt kapott magnézium-citrát formájában, a másik csoport pedig nátrium-citrát-placebót kapott 7 hétig. A végső értékelést öt és hét héttel végezték el (amelyeket statisztikai elemzés céljából kombináltak az egyénen belüli eltérések csökkentése érdekében) a kiegészítés megkezdése után azon 96 résztvevő esetében, akik a tervezettnek megfelelően végezték el a vizsgálatot. Az étkezési naplók alapján a résztvevők 58%-a kevesebbet fogyasztott, mint az Egyesült Államokban az átlag. A magnéziumra vonatkozó becsült átlagos szükséglet (EAR). Az EAR-nál kevesebb fogyasztás szignifikánsan magasabb BMI-vel és plazma C-reaktív protein (CRP) koncentrációval járt együtt. Csak 40 résztvevőnél volt magasabb a plazma CRP-koncentrációja 3,0 mg/l-nél (krónikus gyulladásos stressz jele). Az általános PSQI pontszámok javultak, és az eritrociták magnéziumszintje nőtt, függetlenül a magnézium- vagy placebo-kiegészítéstől. A magnézium és a placebo kiegészítése nem befolyásolta szignifikánsan a szérum magnéziumot, amikor az összes résztvevőt bevonták az elemzésbe. Amikor csak azt a 37 résztvevőt elemezték, akiknek a szérum magnéziumkoncentrációja < 1,8 mg/dl (hiányos magnézium státuszra utal), a magnézium-kiegészítés, de nem a placebo, növelte a szérum magnéziumkoncentrációt. A magnézium-kiegészítés a placebóval szemben csökkentette a plazma CRP-t azoknál a résztvevőknél, akiknél a kiindulási érték >3,0 mg/l volt. Az eredmények azt mutatják, hogy sok egyén alacsony magnézium-státusszal rendelkezik, amely fokozott krónikus gyulladásos stresszhez kapcsolódik, amelyet a megnövekedett magnéziumbevitel enyhíthet. Mivel az étrendi magnéziumbevitel nem változott a kísérleti időszak alatt, egy másik tényező, esetleg placebo-hatás javította az alvás minőségét, ami az eritrociták magnéziumszintjének növekedését eredményezte. Ez a tényező megakadályozta annak megállapítását, hogy a magnéziumhiány hozzájárul-e a rossz alvásminőséghez. Az eredmények azonban azt sugallják, hogy összefüggés van a magnézium szintje és az alvás minősége között, amely további vizsgálatokat igényel annak eldöntéséhez, hogy az alacsony magnézium státusz oka vagy következménye a rossz alvásminőségnek.
Forrás: https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/21199787/
